Kijött a Domestos friss felmérése a magyar családok higiéniás szokásairól

Nagyon érdekes kutatási eredmények láttak napvilágot a közelmúltban a magyar lakosság – elsősorban a gyermekek és szülők – higiéniai szokásaival kapcsolatban. A Kutatópont.hu és a Domestos együttműködésével 2018 februárjának első két hetében elvégzett felmérés szerint óriási hatással van a szülői és nagyszülői példa az óvodás- és iskoláskorú gyermekre, akik a szüleik után legjobban a tanító- és óvónénikre hallgatnak kézmosási és tisztálkodási ügyekben.

Az átfogó higiéniai felmérés javuló állapotokat térképezett fel Magyarországon az iskolás-és óvodás korú gyermek körében és a felnőtt lakosok között is, de az is egyértelműen látható, hogy a jobb anyagi körülmények között élő és magasabb iskolázottságú rétegekben többet adnak a tisztálkodásra – időben, gyakoriságban és változatosságban egyaránt. A napi egyszeri fürdés azért szinte mindenkinél „megvan”, és ez csak nagyon nyomós ok miatt marad ki a családtagok életében – például ha túl későn vagy fáradtan érkeznek haza, vagy elfogy a melegvíz. Ez utóbbit egyébként főleg a gyerekek hozzák fel szívesen mentségként. Az is kiderült, hogy egy magyar családban legszívesebben zuhanyoznak a kicsik és nagyok is (70 százalék inkább ez utóbbit választja tisztálkodásra), de sokan vannak (a férfiak 15 és alapfokú végzettséggel rendelkezők 18 százaléka), akik a csap fölötti mosakodást is rendszeres alkalmazzák, a megkérdezettek 2-3 százalékánál pedig a lavórból történő mosakodás is sűrűn előfordul.

Ilyen gyakran mosunk kezet

Az 500 fős (250 szülő és 250 gyermek) kutatás eredményei szerint a magyar családok elég alaposak a kézmosásban is, bár bizonyos területeken és társadalmi csoportokban még lehetne javítani ezen a fontos higiéniai tevékenységen. Közismert, hogy a gyakori kézmosás jelentősen csökkenti különféle fertőzések terjedésének esélyét, így például influenzás időszakban kifejezetten ajánlott gyakran szappannal jó alaposan átdörzsölni és csap alá tartani a kezünket, mint ahogy elengedhetetlen az is, hogy a vécén végzett kis- és nagydolgok után is kezet mossunk.

A számok azt mutatják, hogy csaknem az összes megkérdezett szülő szokott kezet mosni a fürdésen túl egy átlagos napon. Közülük 27 százalékuk óránként egyszer, másik 27 százalékuk pedig 10-12 alkalommal mos egy nap kezet. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők és a megyeszékhelyen élők 17-18 százaléka óránként többször mossa meg a kezét, és a községekben élők 41 százaléka is legalább óránként egyszer megteszi ezt.

A vécé után majdnem mindenki kezet mos

A szülők 93 százaléka a székelést követően kezet mos, 91 százalékuk pedig pisilés után is, és 80 százaléknál valamivel többen akkor is megmossák a kezük, ha az koszos és akkor is, ha evéshez készülnek. A kézmosásra leginkább a felsőfokú végzettségűek figyelnek oda, ők minden esetben kezet mosnak székelés után, vizelést követően pedig 97 százalékuk. A középfokú végzettségűeknél ezek az arányok jóval alacsonyabbak, székelés és vizelés után is mindössze 88 százalékuk mos kezet.

A községekben élő szülők 86 százaléka mos kezet székelés után és 81 százaléka vizelés után, így a településtípusokat tekintve körükben a legalacsonyabb azok aránya, akik ezek után a tevékenységek után megmossák kezüket. A megkérdezett budapesti szülők 90 százaléka mos kezet székelés után, körükben a vizelés utáni-, a koszos kéz miatti-, a hazaérés utáni- és az evés előtti kézmosás is gyakrabban fordul elő, mint a székelést követő kézmosás.

A Közép-Magyarországon élő szülők 84 százaléka mos kezet akkor, ha koszos a keze, 81 százaléka vizelés után és mindössze 79 százaléka székelést követően, vagyis a vizsgált alminták közül a közép-magyarországiak körében a legkisebb azok aránya, akik nem mossák meg kezüket székelés után.

A gyerekek követik a szülői példát

De mi a helyzet a gyerekekkel? Először is a legtöbb szülő átérzi saját a felelősséget abban, hogy miként alakulnak gyermekei higiéniás és azon belül a kézmosási szokásai: a legtöbbek úgy gondolják, hogy elsősorban az anya tanítása és példamutatása döntő ebben, majd ezt követően az apa és a nagyszülők közreműködése számít, végül 30 százalékban vélik úgy a szülők, az iskola és óvoda szerepe is nagyon fontos ebben a kérdésben.

A számok szerint a szülők eleget is tesznek a feladatuknak, hiszen saját bevallásuk szerint a gyermekük a napi fürdésen/zuhanyzáson túl is szokott kezet mosni: 33 százalékuk szerint hozzávetőlegesen napi 4-6 alkalommal, míg 30 százalékuk szerint 10-12 alkalommal teszi ezt meg a csemetéjük. A községekben és Közép-Magyarországon élők körében kiemelkedően magas arányban, 13 százalékban gondolják úgy a szülők, hogy gyermekük hozzávetőlegesen mindössze 1-3 alkalommal mos kezet egy nap.

Mivel mossuk a kezünket?

A szülők és a gyermekek egyaránt folyékony szappant használnak a legszívesebben – 70 százalék feletti arányban – kézmosáshoz, a második leggyakoribb termék pedig a szappan, amit mindkét csoporton belül 44 százalékban használnak. A folyékony fertőtlenítő oldatot használók aránya a szülők és a gyermekek körében is 10 százalék feletti.

Korcsoportos bontást tekintve is magasan a folyékony szappan a legnépszerűbb termék amit kézmosáshoz használnak a gyermekek, a folyékony szappan és a szappan közötti különbség egyedül a 11-15 éves körében csökken valamelyest, 74 százalékuk használ folyékony szappant, míg 51 százalékuk szappant. A 16-19 éves korcsoport tagjai kiemelkedő arányban – 19 százalékban – használnak folyékony kézfertőtlentő oldatot.

A vizes helyiségek takarításánál a WC-kefe használata szinte elengedhetetlen, a válaszadók 92 százaléka használja ezt az eszközt, de a vízkőoldó (83 százalék) és a WC perem alatti fertőtlenítő (77 százalék) is a kedvelt termékek közé tartozik. A válaszadók mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a felsorolt termékek egyikét sem alkalmazza a vizes helyiség takarításánál.