Csempe és padlólap vásárlása közben a legtöbben azon töprengenek, vajon melyik lenne a legszebb szín, a legdivatosabb forma és az otthonukhoz leginkább illő mintázat, ám közben elsiklanak a végső összképet komolyan meghatározó fontos kérdések felett. A Zalakerámia szakértőinek tanácsait ez utóbbiakhoz kértük ki.

 

 

Aki már vásárolt csempét vagy padlólapot, tudja, mennyi tépelődéssel jár ez, hiszen a burkolatokkal öltöztetjük fel az otthonunkat és fontos, hogy csinos és ízléses legyen a végeredmény. Ráadásul nagyrészt az ízlés befolyásolja az elhatározásunkat, ezért segíteni sem könnyű a választáskor. Vannak azonban olyan pontok is döntés során, amiket gyakorlatiasan, tárgyilagosan gondolhatunk át, és fontosak a végső összkép és használhatóság szempontjából. Ezekben nyújthatnak segítséget alábbi tanácsaik, amelyeket az Iskolamosdó Felújítási Programban idén is jelentős támogatást felajánló Zalakerámia Zrt. „vásárlási kisokosának” segítségével felhasználva gyűjtöttünk ki.

Hova kerül a burkolat?

A lakáson belül az egyes helyiségek burkolandó felületei más-más igénybevételnek vannak kitéve, ezért eltérő csempe, illetve padlólap kell rájuk. Az előszobába és a nappaliba III-IV-es PEI számú padlólapot javasolnak a Zalakerámia munkatársai (ez a szám a termék csomagolásán található, és a kopásállóság mértékét mutatja meg), míg a fürdőszobába és konyhába a III-as elegendő. A legmagasabb, V-ös kategóriába eső járólapokat olyan nagy igénybevételnek kitett felületekre tervezték, mint pl. társasházi folyósok, áruházak, garázsok, medencék környéke.

 

Fagyállóság

Sokan úgy gondolják, hogy fagyálló burkolatra csak kültéren, például egy teraszon lehet szükség. Ez tévedés, mert nem csak az számít, hogy az adott helyen lemegy-e nulla fok alá a hőmérő higanyszála vagy sem. Például egy fűtött télikertbe is fagyálló burkolatot érdemes lerakni, mert itt rendszeresen előfordulhat olyan jelentős, akár 20 fokos hőingadozás egy napon belül, ami hosszú távon tönkreteszi a nem fagyálló járólapot. Fagyálló terméket tehát ne csak kültérre tegyünk, hanem minden olyan helyre, ahol 24 óra alatt előfordulhat jelentős hőmérséklet különbség.

Mennyi burkolatra lesz szükség?

Ezt a kérdést egy burkolatkiosztási tervvel kell megválaszolnunk még azelőtt, hogy elindulnánk vásárolni. Otthon rajzoljuk le a helyiséget, és és készítsük el a burkolatkiosztást, és ebből már megtudhatjuk a szükséges mennyiséget. Ha erre nincs időnk, akkor segítséget nyújthat ebben a Zalakerámia Zrt. honlapján található „Térvarázs” program. A számításkor ügyeljünk rá, hogy a vágási veszteség miatt 10-15 százalékkal többet vásároljunk, mint amire a burkolatkiosztás szerint szükség lesz.

Ne feledkezzünk meg a kiegészítőkről!

A csempéken és padlólapokon kívül még több kiegészítőre is szükség lehet: például élvédőkre, burkolatváltó elemekre, csempeajtóra és díszítésekre. Ezeket lehetőleg egyszerre vegyük meg a csempével, hogy lássuk, illenek-e egymáshoz.

 

Csúszásmentesség

Nagyon fontos eleme a választásnak, hogy a megvásárolt burkolóanyag ne csak szép, tartós és jó minőségű legyen, hanem biztonságos is. Erre sokan csak akkor döbbennek rá, amikor elcsúsznak a padlón. A padlólapok csúszásmentességét az „R” számmal jelölik: az R9-es kategóriába az általános felhasználású termékek kerülnek, a legmagasabban R12-es csoportba pedig azok a padlólapok, amik maximális csúszásmentességet biztosítanak olyan speciális helyiségekben, mint például egy ipari konyha.